Egyszintes Családi Ház Tervek Képek
Nem ad érdemi megoldást a családon belül erőszak ellen a mai napon elfogadott törvénymódosítás, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be és amelyet a Parlament egyhangúan jóváhagyott, számolt be róla a Mércének a Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia. Varga szerint a győri kettős gyilkosságot elkövető erőszakos apa ügyében a bíróság hibásan szabott ki túl enyhe büntetést, ezért akartak szigorítani a törvényen és ezért nevezték ki az idei évet az áldozatsegítés évének. A "hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről szóló törvény" újonnan elfogadott változata szerint innentől csak kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés után engedhető meg a feltételes szabadságra bocsájtás. Amennyiben pedig a bíróság elrendelte a feltételes szabadságra bocsájtást egy súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményben, akkor kötelező pártfogó felügyeletet is elrendelnie, valamint – technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett – kötelező távoltartást is megállapítania az áldozatok védelme érdekében.
Spronz szerint a kötelező pártfogó felügyelet és a távolságtartás magatartási szabályként elrendelése önmagában nem rossz ötlet, ám nem ér sok mindent, ha a szakemberek számára nincsen olyan, megfelelő képzés hozzárendelve, amely ismeri és bemutatja a nemzetközi jó gyakorlatokat, illetve emberi jogi szemléletű. A kapcsolattartást, a felügyelt láthatást persze ezek mellett is kötelező biztosítani, ez viszont szintén lehetőséget ad az elkövetők számára, hogy folytassák a bántalmazást. A kapcsolattartást felügyelő személyzet ráadásul gyakran nincsen arra felkészülve, hogy egy erőszakosabb embert kezeljen. A Patent jogásza szerint a kötelezően előírt pszichiátriai gyógykezelés sem jelent valódi megoldást, hiszen a bántalmazás nem egy pszichiátriai kórkép, hanem egy viselkedés, amelyet az elkövetők azzal szemben alkalmaznak, akikkel szemben azt érzik, hogy megtehetik. "Ezeknek az embereknek nem pszichiátriai segítségre van szükségük, hanem kemény fellépésre, olyan állami üzenetre, amelynek a lényege az, hogy ezt nem érdemes csinálni. "
Ebben az időszakban a bíróságok 3 438 távoltartási végzést bocsátottak ki, a legtöbbet (3 393-at) az áldozatok kérésére. Az erőszakos tettek nagy része, 75 százaléka a közös otthonban történtek. Tíz nappal a módszertan hatályba lépése után, január 7-én országszerte 150 távoltartási végzést állítottak ki a rendőrök, ennek 70 százalékát városi környezetben. A legtöbbet Bukarestben és Brassóban, majd Vâlceában, Brăilában és Nagyszebenben, de szerdán arról írtunk, hogy Háromszéken is kiállították az első távoltartási végzést. ( Címlapfotó forrása: RMDSZ Nőszervezet Facebook-oldala)
A hozzátartozók sérelmére elkövetett kevésbé súlyos, de személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén szintén kötelező pártfogó felügyeletet elrendelni, a távolságtartás indokolt esetben ellenőrizhető. A módosítás emellett a korábbinál szélesebb körben ír elő kötelező pszichiátriai gyógykezelést. A Patent idén januárban már véleményezte a mai napon elfogadott javaslatot, a szervezet kritikai észrevételeiből Spronz Júlia szerint végül semmi sem került bele a törvénybe. "A családon belül erőszakot, főleg ezeket a gyerekirtásokat arra használta fel az igazságügyi miniszter, hogy a feltételes szabadlábra bocsájtásnak a szabályait megszigoríthassa. Az egész rendelkezés egyáltalán semmilyen módon nem reflektál a hozzátartozók közötti erőszak témára, a címe nincsen szinkronban a tartalmával" -jelezte a Patent jogásza. Úgy véli, hogy ráadásul még súlyosabb esetekben is megteremti annak feltételeit, hogy kivételes ügyekben ugyanúgy feltételesen szabadságra bocsájthassák az elkövetőt, például rokoni kapcsolatban állók esetében.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közjogi szakága 2019-ben minden törvényes intézkedést megtett annak érdekében, hogy a családon belül, hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszak áldozatai, köztük a kiskorúak törvényes és hatékony védelemben részesüljenek. Ennek érdekében az ügyészek harminchét esetben léptek fel a bíróságokon a megelőző távoltartás elrendelése iránt indult polgári nem peres eljárásokban, tizenöt esetben bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást, egy esetben szabálysértési eljárást, tizenegy esetben más hatósági eljárást kezdeményeztek. Negyvenegy esetben jelzéssel éltek a családvédelmi koordinációért felelős szerv felé a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése, illetve ennek bekövetkezte esetén az ártalmak csökkentése érdekében. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény rendelkezései szerint a rendőrség hivatalból, illetve bejelentés nyomán 72 órára rendelhet el i deiglenes megelőző távoltartást, ha az eset összes körülményéből megalapozottan következtetni lehet a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére.
Hová kerül az agresszor? "Romániában tudomásom szerint három központ van, ahol kimondottan az agresszorokat fogadják és terápiában részesülnek. Ha nincs, ahová menjen – családtagjaihoz, barátaihoz –, akkor a hontalanoknak fenntartott menhelyeken szállásolják el" – mutatott rá Csép Andrea hozzátéve, hogy a menhelyen az ideiglenes távoltartási engedély érvényben levő ideje alatt maradhat az agresszor, utána bíróságra kerül az ügy, és döntést hoznak a továbbiakról. A képviselő keserűen nyugtázta, hogy a kormány ígéretei ellenére még mindig nem épültek új központok az agresszorok számára. "Az aktuális kormánypárt kormányprogramjában is nagyon konkrétan megfogalmazta azt, hogy nyolc központot szeretnének létesíteni az agresszorok számára – ezt már két éve halljuk. Két éve akárhányszor költségvetési vita van, mindig rákérdezek, hogy akkor mi van a rehabilitációs központokkal az agresszorok számára, és mi van a védett otthonokkal, mert védett lakások sincsenek elég településen, megyében Romániában.
A rendőrség a beszerzett adatok alapján ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el 72 órára. A bíróság az ügyben ülést tartott, azon a bántalmazót és a bántalmazottat meghallgatta. A nem peres eljárásban az ügyész fellépett, és indítványozta a megelőző távoltartás elrendelését, amelyet a bíróság 20 napra rendelt el. Az ügyészség közjogi szakága az ideiglenes megelőző távoltartás iratai, valamint az ülésen beszerzett adatok alapján bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett. Az ügyészség jelzése alapján a gyámhatóság külön eljárást indított. A közjogi szakág kezdeményezésére megindult büntetőeljárás során az ügyészség vádirata () alapján a bíróság az elkövetőt 1 év 6 hó, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Egy másik ügyben megállapított tényállás szerint az élettársak az esztergom-kertvárosi otthonukban 2019. szeptember 6-án vitáztak egymással, az ittas férfi elől a nő a kertbe szaladt, ahonnan a férfi az utcára zavarta őt.
A nőjogok védelmével foglalkozó szervezet egyébként még a nyár folyamán arról számolt be: bár részt vesznek a kormány áldozatvédelmi (nőjogi és gyerekjogi) akcióprogramjának kidolgozásában, érdemi munkára nincsen lehetőségük. Címlapkép: Mérce
(Eddig szexuális zaklatás áldozata nem kapott jogvédelmet az EBH gyakorlatában. ) Amennyiben fegyveres testületnél történik a zaklatás, akkor vonatkozhat rá a Büntető törvénykönyv valamely paragrafusa, valamint mód lehet a polgári jogi per indítására is személyiségi jogok sérelme alapján. A gyermekprostitúció (18 év alatti személy szexuális használata ellenszolgátatás fejben) használója a Btk. 203. §-a alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A prostitúcióra és emberkereskedelemre, mint a nők elleni erőszak egyik formájára vonatkozó szabályok: – az ENSZ Emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában létrejött Egyezmény kihirdetéséről szóló 1955. évi 34. törvényerejű rendelet – az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény (Palermói Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2006. évi CI. törvény – az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 1. cikke (Kötelezettségek az emberi jogok tiszteletben tartására), 3. cikke (Kínzás tilalma), 4. cikke (Rabszolgaság és kényszermunka tilalma) – az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI.