Egyszintes Családi Ház Tervek Képek
HÁTTÉR További információk: Speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek ( Európai Bizottság) GYIK: speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek ( Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). FŐ DOKUMENTUM A Bizottság (EU) 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 25. ) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről (HL L 25., 2016. 2. 2., 30-43. o. ) KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12. ) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.
Élelmiszerek, speciális gyógyászati célokra ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL: (EU) 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet a 609/2013/EU rendelet kiegészítéséről – a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények MI A RENDELET CÉLJA? A felhatalmazáson alapuló rendelet módosítja a címkézési követelményeket a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek tekintetében, és megtiltja a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat az ilyen élelmiszereknél. Kiterjeszti a szabályokat az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek címkézése, kiszerelése, reklámozása és forgalmazása terén, hogy azokba beletartozzanak a csecsemők számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek. Kiterjeszti továbbá a növényvédő szerekre vonatkozó szabályokat a csecsemők és a kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre. FŐBB PONTOK Az irányelv hatályon kívül helyezi az 1999/21/EK irányelvet.
Ez azonban több szempontból is hátrányos a forgalmazókra nézve. A kedvezményes 5%-os helyett 27%-os áfát kell felszámítani, ami a termékek drágulásához vezet a fogyasztók számára. A másik negatív következmény, hogy nem lehet majd őket egészségpénztári számlára elszámolni. Az átsorolással a készítmények társadalombiztosítási támogatása is megszűnik, valamint gyógyító tulajdonságot sem lehet majd nekik tulajdonítani. Összességében az várható, hogy a speciális gyógyászati célra szolgáló tápszer kategóriából kieső készítmények népszerűsége és forgalma csökkenni fog. Ez persze a gyógyszertárakban is érezteti majd a hatását. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy ez mikor következik be, hiszen nem tudjuk, hogy meddig tartanak ki a felhalmozott készletek, mit lépnek a gyártók, és hogy milyen döntéseket hoz majd a hatóság. Némi elképzelésünk azért lehet, mert az OGYÉI az állásfoglalásában felsorolt néhány példát, hogy mi nem fog beleférni az új kategóriába. Milyen termékeket érint a változás? A hatóság állásfoglalása alapján az összetett készítmények minden esetben egyedi elbírálás alá esnek majd.
2021-07 H K Sze Cs P Szo V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 Az általános, közfogyasztásra szánt élelmiszerektől eltérő "különleges táplálkozási célú élelmiszer" -nek nevezett élelmiszerkategória jogi szabályozásának alapjait több mint három évtizeddel ezelőtt alakították ki. Az idők folyamán elfogadott kisebb módosításokat egységes szerkezetbe foglaló Európai Uniós irányelv (2009/39/EK) átvételét célozta a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26. ) ESZCSM rendelet. Az Uniós irányelv egy keretszabályozás volt, amelynek hatálya alatt számos termék-specifikus előírást fogadtak el, és ennek megfelelően a hazai 36/2004. ) ESZCSM rendeletet is termék-specifikus rendelkezések egészítették ki. Ennek az Uniós irányelvnek a felülvizsgálata azt mutatta, hogy az elmúlt évtizedekben egyre változatosabb és különféle célokra szolgáló élelmiszerek jelentek meg a piacon, olyan új jogszabályok elfogadására került sor, amelyek kölcsönhatásai problémákat vetettek fel, továbbá ennek a keretirányelvnek a fogalom-meghatározása eltérő értelmezéseket tett lehetővé.
Növényvédő szerek A csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer nem tartalmazhat növényvédőszer -maradékokat, 0, 01 mg/kg-ot meghaladó hatóanyaggal.
Mindezek miatt szükségessé vált a jogi megközelítés módosítása, új szabályozás kialakítása.
Ez a rendelet megszüntette a különleges táplálkozási célú élelmiszer fogalmát, és új keretet hozott létre, amelynek általános rendelkezései csupán néhány jól ismert és pontosan meghatározott olyan élelmiszer-kategóriára vonatkoznak, amelyek nélkülözhetetlenek bizonyos élettani állapotok esetén és/vagy elengedhetetlenek a lakosság egyes jól meghatározott, veszélyeztetett csoportjainál a táplálkozási igény kielégítéséhez. Ezekhez az élelmiszer-kategóriákhoz tartoznak a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek (az anyatej-helyettesítő tápszerek és az anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek), az orvosi felügyelet alatt álló betegek számára készült élelmiszerek (a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek), valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek. Ezen túlmenően a rendelet tartalmazza a szóban forgó élelmiszerekhez hozzáadható vitaminok, ásványi anyagok és egyes egyéb élettani hatású anyagok (aminosavak, karnitin, taurin, nukleotidok, kolin, inozit) uniós listáját is.
Ennek következtében még el fog telni egy kis idő, míg a gyógyszertárakban ténylegesen is találkozni fogunk az új rendelkezéseknek megfelelő készítménnyel. Azoknál a termékeknél, melyek az új szemlélet szerint is maradhatnak a kategóriájukban, nem lesz nagy változás. A csomagoláson a tápszer jelölés helyett a speciális gyógyászati célú élelmiszer nevet kell feltüntetni. Emellett szigorodik a készítményekkel kapcsolatos kommunikáció is: az élelmiszerekkel kapcsolatban nem lehet tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat tenni. Nem változik azonban a termékek áfája, mely továbbra is 5%-os marad, és egészségpénztári számlára is ugyanúgy el lehet majd számolni őket. A változás sokkal jobban érinti azokat a termékeket, melyeket már nem lehet majd besorolni ebbe a termékkategóriába. Előfordulhat, hogy egy részük egész egyszerűen megszűnik, míg a többit át kell sorolni más kategóriába. Az átsorolás után ezeket nagy valószínűséggel étrend-kiegészítőként vagy élelmiszerként fogják forgalmazni a jövőben.