Egyszintes Családi Ház Tervek Képek
Csöndes, vágyakozó szeretet szólal meg a haza iránt a versben: "a föld alvó lelkét lesem". A jobb jövő reménye, lehetősége ott van: a föld buja, termékeny. A vers szerkezete: A vers hangulata expresszív: azt fejezi ki erőteljes képekkel, hogyan érzi magát Ady Magyarországon. Ennek az érzésnek pontos kifejezői az igék. Minden versszak egy mozgást jelentő igével indul. Az 1. versszak ban a gázolok ige szerepel. Ez az ige azt fejezi ki, hogy nehéz előrehaladás, mintha a sok gaz visszafogná. Hasonló érzést kelthet bennünk, amikor egy folyóban, tóban próbálunk derékig érő vízben haladni - bizony ez nehéz és fárasztó. A 2. versszak ban a költő megáll. A vad mezőn egy élőlény jelenlétét tapasztalja: valami rág -, ezért lehajol, hogy jobban szemügyre vehesse. A 3. versszak ban a lehajló költő köré rosszindulatú indák fonódnak ("Vad indák gyűrűznek körül"), amelyek nem engedik szabadulni. Az indák talán már térdre is kényszerítették, hiszen egészen közel kerül a földhöz, ahol még érezni a hajdanvolt virágok illatát.
Mindenki így gondolta, erre jön Ady, aki terméketlen, üres, sivár, kietlen, elhagyatott, reménytelen, sáros pusztának látja. Ady vívmánya ez az új látásmód. Ezt nemcsak utólag gondolták a kortársak, hanem már az Új versek megjelenésekor. Adynak új mondanivalója volt: hívei többségét A magyar Ugaron típusú versekkel vonzotta be. A magyar ugar motívuma éreztette meg velük, hogy Ady nagy költő. Juhász Gyula már 1905-ben azt írta Adyról: " a fiatal, modern magyarság legnagyobb költője ". Oldalak: 1 2 3 4 5
Újszerű látásmódja miatt erős ellenállásba ütközött. A magyar Ugaron című vers, mely a Budapesti Naplóban, 1905-ben jelent meg, a költő életművében kulcsversnek számít. Témája elsősorban a magyarországi állapotok bemutatása. Nem konkrét tájat ábrázol, hanem az egész országot érti az Ugar kifejezés alatt, ugyan ez kis betűvel megműveletlen földet jelent. A költeményt ellentétek szövik át: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja, szűzi földdel, a szent humusszal. A szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe. A képek és a jelzők egy részt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóságot, az elvadult, műveletlen világot sugallják. A harmadik versszakot a költő egy allegóriával teszi különlegessé:,, Míg a föld alvó lelkét lesem. " Az alkotás a lírai művek körébe sorolható, ennek ellenére van hőse, Ady Endre, aki próbálja a fejlődést behozni, de a maradiság következtében szinte reménytelen a helyzete.