Egyszintes Családi Ház Tervek Képek
Érzi ezt mind az egyik fél, mind a másik, s szereti a nyelvet szent hazafisággal; abban hasonlanak meg, hogy míg az egyik azt elváltozásától s elkorcsosodásától félti, a másik annak elváltozását, azaz haladását még óhajtja is; s ő is retteg ugyan elkorcsosodásától, de a mások szép és hasznot neki is igérő példájoknak követését, ha az nem egyéb, mint saját erejének kifejtése és gazdagítása, elkorcsosodásnak nem tekinti. Egyedül a pók az, ami mindent magából szed, fon és szőv: az embernek az az elsőség juta, hogy egy ponton veszteg ne álljon, hanem tehetségeit használván, s mások találmányaikat eszmélettel követvén, a tökéletesedés útján előbbre haladhasson. Valamivé ő lesz, e két szernek egyesítése által lesz. (816. oldal. )" — Kazinczy Ferenc magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja 1759 - 1831 Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél Kapcsolódó témák Tenger Emberek Bosszú Szív Kérdés Álmok Lélek
~*~ Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni - elszunnyadni - semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni - elszunnyadni - és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok boszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hívatalnak packázásait, S mind a rugást, mellyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől - a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó - le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni?
– Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől – a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó – le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni? – Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti »tett« nevét. – De csöndesen! A szép Ophelia jő. – Szép hölgy, imádba Legyenek foglalva minden bűneim. Az idézet forrása
Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti "tett" nevét. - De csöndesen! A szép Ophelia jő. - Szép hölgy, imádba Legyenek foglalva minden bűneim. ~*~
Évának mondja, mikor azon tanakodik, leszakítsa-e a gyümölcsöt a tudás fájáról: Hát hagyjatok fel az okoskodással, Minden dolognak oly sok színe van, Hogy aki mindazt végigészleli, Kevesbet tud, mint első pillanatra, S határozatra jőni rá nem ér. A tett halála az okoskodás. Nehéz megtippelni azt is, hogy hányan keresnek rá az idézetre, és hányan keresik a Hamlet ben. Az is elképzelhető, hogy a furcsaságot csupán néhány tucat keresés okozza – vagy még annál is kevesebb... kerékfogát ujítni kell.... (Forrás: Wikimedia Commons / Pedro Américo (1843–1903)) A két dráma keveredésével kapcsolatban még egy nyomot találtunk: a Madách-sor megjelenik Karinthy Frigyes Hamlet a mellényzsebben című írásában is. A tévedésről azonban el kell ismerni, hogy nem egészen alaptalan: Hamlet az egész darab során töpreng, nem cselekszik, és végül ez okozza vesztét. A híres "lenni vagy nem lenni"-monológ is lényegében ezt fejti ki: a cselekvéstől az tartja vissza a hőst, hogy nem tudja, mi vár rá a halál után, megbűnhődik-e később azért, ha fegyverrel áll bosszút apja haláláért.
Arany János fordításában: A lét, vagy a nem-lét kérdése ez. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni, – elszunyadni, – semmi több; S egy álom által elvégezni mind S szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly czél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni, – elszunyadni, – és alunni! Talán álmodni: – ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jönnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok boszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hívatalnak paczkázásait, S mind a rugást, melylyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? – Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől – a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg útazó – le nem Lohasztja kedvünk', inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni?
A fenti kérdésre sokan keresik a választ az interneten. | 2014. július 11. Korábban már írtunk a Google kereső azon funkciójáról, hogy az általunk gépelt keresőkifejezéseket automatikusan kiegészíti, pontosabban felajánlja a kiegészítést. Ehhez sajátos algoritmust használ, melynek lényege, hogy az általa legvalószínűbbnek tartott folytatásokat ajánlja fel. A folytatás valószínűségét pedig annak alapján számolja ki, hogy a felhasználók mire keresnek rá. Éppen ezért érdekes, hogy mi történik, ha "A tett halála az okoskodás" idézetre keresünk rá. Valami bűzlik... A kereső tehát rögtön azt sugallja, hogy az idézet a Hamlet ből származik. Ennek egyetlen magyarázata lehet: a felhasználók jelentős része a Hamlet ben keresi az idézetet – sőt, úgy sejthető, vannak, akik az angol eredetijére lennének kíváncsiak. Ők azonban hiába keresnek, a szállóigévé vált mondat ugyanis nem a dán királyfi drámájában, sőt nem is Shakespeare valamelyik másik színművében, hanem Madách Imre Az ember tragédiája című művében szerepel.
1/6 anonim válasza: mivan irodalmat tanultál 2009. dec. 31. 15:18 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: 100% Irodalom ötös. Helyesírás négyes. 2009. 15:25 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: 100% Meghalni - elszunnyadni - semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: 2009. 15:49 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: 80% És jobb, ha tudod, hogy Shakespeare az én pasim, és attól, hogy megtanulsz a Hamletből részleteket, még engem fog szeretni. Úgyhogy, szállj le róla, kicsike! 2009. 15:51 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza: S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti "tett" nevét. 22:55 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 Zenon válasza: 100% Ahogy ez az én szövegem! (Seggsz-pír) 2010. jan. 1. 17:49 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft.
Mi több, a MEK-en is találunk olyan Arany-fordítást, melyben a lenni vagy nem lenni szerepel... Köszönjük Sinkó Krisztián nak a megoldás megtalálásához nyújtott segítségét. Vajon mi okozza a zavart? A válaszra Matúra Klasszikusok sorozatban megjelent Hamlet -kiadásban bukkantunk. A sorhoz fűzött jegyzet szerint Arany fordításában az A lét vagy nem-lét kérdése ez változat szerepelt. "Arany csak a jegyzetben adta meg a korábban ismert, s majd a később elterjedt megoldást, amit a színpadi gyakorlat tett általánossá. " A Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés fordítás tehát már Arany előtt is ismert volt. Kérdés persze, hogy kitől, honnan származik a Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés változat. Nem tudjuk. Kazinczy Ferenc prózai fordításában sem pontosan ez a változat szerepel, hanem a Lenni? nem lenni? ez tehát a kérdés megoldás. A szállóigévé vált forma azonban annyira szó szerinti fordítás, hogy ha egy angolul tudó magyar kezébe adnánk a mondatot, bizonyára akkor is így fordítaná, ha még sosem hallotta volna.
Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől – a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó – le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni? Ekkép az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes színét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti "tett" nevét. (III. felvonás 1. szín) Hamlet Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Témakörök kor, baj, hivatal, ember, test, vég, érdek, fegyver, csapás, cél, álom, puszta, tenger, emberek, bosszú, szív, kérdés, álmok, lélek, halál Hasonló idézetek "Az ébrenlétről tudni: másik álom, mely csak álmodja álmát, s a halál, melytől a test retteg, az a halál, a minden-éji, mit úgy hívnak, álom. " — Jorge Luis Borges argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus 1899 - 1986 Költemények, prózaköltemények, Ars poetica "A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője.