Egyszintes Családi Ház Tervek Képek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései témájú médiaállományokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései A(z) "Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 359 lapból.
forrás: Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.
A Zempléni-hegység vulkanikus láncait magas csúcsok és mély völgyek tagolják, míg a Cserehát, Bükk és az Aggteleki-karszt lekopott mészkőhegységek. Folyóvizei közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, Hernád, Sajó és Zagyva. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki domborzat miatt hűvösebb az országos átlagnál, a csapadék 700-800 mm körüli. A megye mezőgazdaságára jellemző a nagyüzemi állattartás és legeltetés, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés, és a túltermelést mutató gabonatermesztés a meghatározó, melyet kiegészít a mértéktelen olajnövény, repcetermelés is. A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő az országban. Természeti és kultúrtörténeti értékek A megye 3 nemzeti parkot – a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkot –, 6 tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet érint.
Népesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét tekintve az ország második legnépesebb megyéje. Lakosainak száma 2009. december 31-jén 692. 771 fő, ebből Miskolc városban 169. 226 fő, a további 27 városban 523. 545 fő élt. A megye városai: Abaújszántó, Alsózsolca, Borsodnádasd, Cigánd, Edelény, Emőd, Encs, Felsőzsolca, Gönc, Kazincbarcika, Mezőcsát, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Ózd, Pálháza, Putnok, Rudabánya, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek, a települések 34%-ának lakosságszáma nem haladja meg az 500 főt. A lakosság nemek szerinti összetétele a következő: · 363. 331 nő · 329. 440 férfi · 1. 000 férfira jutó nők száma 1. 100 korszerkezete az alábbi: · 0-14 éves korosztály: 113. 544 · 15-64 éves korosztály: 465. 556 · 65- X éves korosztály: 113. 671 _____________________________________________________ Összesen: 692. 771 Népmozgalmi események: 2007.
2008. 2009. lakónépesség (fő) 709. 634 701. 160 692. 771 házasságkötések száma 2. 484 2. 476 2. 251 élve születések száma 7. 317 7. 425 7. 142 halálozások száma 10. 049 9. 699 9. 682 természetes fogyás -2. 732 -2. 274 -2. 540 Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legfiatalabb korösszetételű térségének számít (a KSH közleménye szerint 2011. január 1. napján a 0-14 éves népesség aránya 27%, a 15-60 éves népesség aránya 39, 3%, ami a második legmagasabb, s az öregedési sem érte el az 1-et, ami az országban a negyedik legalacsonyabb. ) A megyében az oktatás-képzés fejlesztése, a fiatalokkal való foglalkozás, a szociális hátrányok csökkentése és a fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. Ezt támasztja alá, hogy a belföldi elvándorlás a 2007-es kiugró adatokat követően (42. 308 fő volt) csökkenő tendenciát mutat (2009. december 31-i állapot szerint 31. 200 fő).
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései, irányítószámai - Irányítószámnavigátor Írja be a pontos irányítószámot vagy a település nevét (min.
Megyeszékhely: Miskolc Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Terület: 7 247, 17 km² Teljes népesség (2016): 660 500 fő Népsűrűség (2016): 91 fő/km² Járások száma: 16 A megye alapvető jellemzői Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról két szlovákiai megye, Kassa megye és Besztercebánya megye, nyugatról Nógrád megye és Heves megye, délről és keletről pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határolják. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország második legnagyobb megyéje, melynek megyeszékhelye Miskolc. A megye közigazgatásilag 16 járásra oszlik, összesen 358 településsel, melyek közül 27 városi ranggal bír. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek. A települések 34%-ának lakosságszáma nem haladja meg az 500 főt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb gazdasági ágazatai közé az alábbiak tartoznak: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar és szolgáltatás.
Hegységei rengeteg felszín alatti csodát rejtenek. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke, itt található az ország legmélyebb barlangja a 250 m mély és 4, 5 km hosszú István-lápai barlang. Az Aggteleki-karszt Szlovákiába is átnyúló barlangrendszere Európában is egyedülálló, csakúgy, mint a térségben feltárt "ősemberbarlangok" ( Szeleta-barlang) melyekből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területeken a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki.
Számos terület a Natura 2000 hálózatába tartozik, ezek: az Aggteleki-karszt, Putnoki-dombság, Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombság gal és a Hernád-völggyel, Borsodi-sík, Bükk-hegység és peremterületei, Kesznyéten, Hortobágy, Felső-Tisza. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében az Észak-Cserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Kopasz-hegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei ( Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető "ősi" gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, ezeknek a vizes élőhelyeknek a védelme országos érdek. Természeti kincsek közé tartozik a hatalmas gyógy-, hévíz-, és ásványvíz készlet. A föld mélyében rejlő természetes erők, a klíma és a természeti kincsek hasznosítására alapozott gyógyturizmusnak értékes hagyományai alakultak ki (Zsóry-fürdő – Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros).