A lengyel vezért-e, ki csak dicsőséget írt hazánk évlapjaira, s csak sebeket vitt el innen magával? Azt a férfit-e, kinek nagyravágyása az volt, hogy hazáját tegye naggyá? Vagy azokat, kik kimondott elveikért férfiakként kiszenvedtek, de meg nem törtek? Vagy azt a népet, mely áldozni meg nem szűnt, s melyet a szenvedés honától el nem tántorított? Vagy azt a közkatonát, ki hússzor rohant a halálba e szóval: éljen a haza! S kiejté kezéből fegyverét, midőn azt mondták neki, hogy "meghalt a haza"? Van-e nekünk szükségünk e vádakra? Kell-e itt ítéletet kérnünk? Nincs-e igazolva a történet előtt sorsunk fordulata e szókban: "két világhatalom keze súlyosult rájuk, s ők kevesen voltak". Csak egyikét is e világhatalmaknak azóta sem bírta leverni két másik hatalom: csoda-e, ha a mi ifjú erőnk összetört egy óriás előtt? Szorult-e a magyar név dicsősége arra, hogy ily kétségbeesett harc kimeneteleért egy embert áldozzon föl? Egy embert, ki legjobb vitézeinek egyike volt, mint hadvezér és mint közkatona.
Video
- Mikor volt a világosi fegyverletétel 3
- Eladó lakás Kassák Lajos utcában
- A világosi fegyverletétel 165 éve történt - Cultura.hu
- Mikor volt a világosi fegyverletétel 1
- Mikor volt a világosi fegyverletétel full
- Mikor volt a világosi fegyverletétel
A csatában selyemzászlók lobognak… (Magyar népdal) A csatában selyemzászlók lobognak, Körülötte magyar fiúk zokognak. Ne sírjatok hű, szerető magyarok, Igaz vérrel váltsátok a hazátok! Még Aradon szépen szólott a banda, Világosnál gyászba borult a haza. Mintha sírt volna az Isten maga is, Hogy maradna a földön egy magyar is. Az orosz sereg vezetője már 1849 júliusának közepén felszólította Görgeyt, hogy közölje feltételeit, amelyek mellett hajlandó véget vetni az egyenlőtlen küzdelemnek. Görgey az orosz küldötteket a magyar kormányhoz utasította, amely válaszában ismertette az ország sérelmeit, feltételül szabta az 1848-as alkotmány szavatolását, s ezen az alapon szövetséget ajánlott az oroszoknak. Paszkevics, akinek I. Miklós cár minden politikai tárgyalást megtiltott, a küldötteket nem fogadta, s annyit üzent Görgeynek, hogy ha fegyverletételről kíván tárgyalni, forduljon uralkodójának megbízottjához. Augusztus 3-án Klapka szétverte az ostromgyűrűt, az osztrák haderő majdnem Bécsig futott, a helyőrség létszámát 30 ezresre sikerült duzzasztania.
Én nem találok semmi gyönyört, annak, mi nagy volt, elgázolásában. Fáj rálépnem arra, aki elesett – és olyan magasról esett. Ha valaha, úgy ma nincs ideje a rekriminációknak. Ha kimondta a magyar nemzet azt, hogy ez évében az Úrnak, a magyar nemzet fiai között nincsen párt, nincs testvérkülönbség, nincs osztálybüszkeség; nincs elvviszálykodás, nincs fajgyűlölet (1861). Ha a magyar nemzetben volt bátorság kimondani azt, hogy 1861-ben nem ismer a magyar nemzet a múltak miatt száműzöttet, fölségsértőt, elítéltet. Akkor legyen a magyar nemzetben szív és ész kimondani azt is, hogy 1861-ben a magyar nemzetből a múltak miatt nincs vádlott, nincs elítélt, nincs hazaáruló!
1849. augusztus 13. A vil�gosi fegyverlet�tel
A világosi fegyverletétel a nemzeti emlékezet egyik fontos sarokköve, az esemény tudniillik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt. A mára teljesen összeépült de azelőtt szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik – a világosi vár omladozó falaival – a szöllősi mező, ahol Görgey Artúr magyar honvédserege 1849. augusztus 13-án letette a fegyvert az orosz cár inváziós hadserege előtt. A világosi fegyveretétel előzménye hogy 1849 júniusában – a Szent Szövetség gyakorlatának megfelelően – I. Miklós orosz cár Ivan Fjodorovics Paszkievics herceg vezetésével hadsereget küldött a Habsburgok segítségére. A hatalmas túlerővel szemben a Tisza-Maros szögébe visszavonuló forr. magyar sereg előbb júl. 31-én Segesvárnál (itt esett el Petőfi is), majd aug. 9-én Temesvárnál vereséget szenvedett. Mindezek hatására aug. 11-én Kossuth Lajos és a kormány lemondott, tejhatalommal ruházva föl Görgey Artúr fővezért, aki 1849. aug. 13-án, az Arad melletti Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert, s megkezdődött Haynau rémuralma.
A Haynau t�bornok �ltal ir�ny�tott v�rengz�s 1849. okt�ber 6-�n �rte el a tet�fok�t, amikor Aradon kiv�geztek 13 honv�d t�bornokot, �s Pesten meggyilkolt�k gr�f Batthy�ny Lajost, az els� felel�s korm�ny minisztereln�k�t. G�rgei �let�re ebben az id�szakban a katonai sikerre hi� I. Mikl�s vigy�zott, �gy a szabads�gharc tragikus h�se eg�szen az 1867-es kiegyez�sig Klagenfurtban, cs�sz�ri �rizet alatt �lt. Hazat�r�se ut�n a t�bornokot sz�mos meghurcoltat�s �rte, gyakorta r�galmazt�k, �rul�nak b�lyegezt�k, de sors�t – 1916-ig tart� hossz� �lete sor�n – m�lt�s�ggal viselte. G�rgei helyzet�t az emigr�ci�ba vonul� Kossuth �s sz�mos egykori h�s is nehez�tette, akik a buk�s miatti keser�s�g �ltal elvak�tva k�s�bb m�r �rul�ssal v�dolt�k �t, �s rajta k�rt�k sz�mon a Vil�gosn�l t�rt�nt esem�nyeket, a buk�st, de m�g a k�s�bbi megtorl�sokat is. Ez a t�rt�nelmi t�nyeket figyelmen k�v�l hagy�, m�ltatlan �t�let m�ig er�sen tartja mag�t az 1848-49-r�l gondolkod�k k�r�ben, a "mi lett volna, ha" filoz�fusaival ellent�tben azonban, G�rgeinek akkor �s ott t�zezrek �let�r�l kellett d�nt�st hoznia.
A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL EMLÉKNAPJA 1849 augusztusában, a magyar szabadságharc katonai összeomlása után az utolsó használható haderő Görgei Artúr majd 30 ezer főt számláló hadserege volt. Görgeinek nem sok választása maradt: vagy az osztrákok (Haynau), vagy az oroszok (Paszkievics) előtt teszi le a fegyvert, vagy szélnek ereszti katonáit. Ez utóbbi lépéstől a déli magyar hadsereg felbomlásának szörnyű képe rettentette vissza – joggal. Haynautól nem sok jót várhatott, míg az oroszok legalább a fegyvert letevők életét garantálták. Az osztrákok előtt való meghódolást úgy értelmezhette volna a külvilág, hogy egy törvénytelen lázadás bukott el, a lázadók pedig meghódoltak a törvényes uralkodó előtt. Az oroszok előtti – feltétel nélküli – fegyverletétel mást üzent; azt, hogy Európa két legerősebb katonai hatalmának seregeivel szemben nincs mód további fegyveres ellenállásra, mert csak értelmetlen tömeges pusztulás az eredmény. 1849. augusztus 13-án az ekkorra már teljhatalommal felruházott Görgei Artúr – Kossuth Lajos augusztus 11-én lemondott a kormányzóelnöki tisztségről is – Világosnál letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt, jelezve ezzel azt is, hogy nem ad fel semmit a forradalom és szabadságharc eszméiből.
A békét a világosi Bohus-kastélyban írták alá. A kastély ma a Ioan Slavici és Emil Monția Emlékmúzeumnak ad otthont. A várnak az eseményben nem jutott szerep ám mivel tájképi elemként uralja környezetet ezért hozzátartozik, hogy arról is szót ejtsünk. A vár első írásos említése 1318-ból való. Így valószínűleg a XIII. században, az országot romba döntő tatárjárás utáni korszaknak köszönheti létrejöttét. Anjou Károly királyi idejében már az uralkodó kezelésében állt, mint a zarándi ispán egyik székhelye. 1439-ben Albert király a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát Brankovics György szerb despotának adta Nándorfehérvár ellenében. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi fősipánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, Lászlónak és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta.
A háború nem vala cél, csak eszköz a haza megmentésére… én leteszem a fegyvert, hogy békés polgártársaimat, kiket ezentúl megvédeni gyönge vagyok, mentsem meg legalább a háború iszonyaitól" – írta Görgei az orosz tábornoknak, és azt is jelezte: bízik a cár nagylelkűségében. Görgei tisztikarával augusztus 13-án átlovagolt az orosz táborba, majd kiadta a parancsot a fegyverletételre. Az orosz szemtanú szerint a gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. A huszárok, megállítván lovukat, megölelték azokat, és zokogva búcsúztak tőlük. Kegyetlen volt az osztrák megtorlás Az oroszok a magyar katonákkal emberségesen bántak, de Paszkevics határozottan közölte: amnesztiában senki sem reménykedhet. A magyar honvédsereg utolsó egységei augusztus során adták meg magukat, Pétervárad és Komárom vára szeptemberben, illetve októberben tárgyalás útján került császári kézre.
A szörnyű vádat Görgey életének hátralévő 67 évében igazi katonához méltó nyugalommal viselte.