Egyszintes Családi Ház Tervek Képek
A 2010 előtt jelentősen megnövekedett magyar devizaadósságot 2010 után drasztikusan sikerült csökkenteni. A háztartások devizaadóssága 2010 után gyakorlatilag megszűnt, az állami devizaarány pedig felére csökkent. Mindez az ország sérülékenységét jelentősen csökkentette, a hazai gazdaságpolitika mozgásterét pedig növelte. Ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint azonban a hatalomra kerülésük esetén válságok és politikai instabilitás következhet, így ebben az esetben – ahogyan az 2010 előtt történt - az államadósság ismét növekedésnek indulhat. 2010 előtt a magyar gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot. A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé. A 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott háztartási devizaadósságot azonban a 2010 utáni gazdaságpolitika lenullázta.
A GDP volumennövekedési rátája (1990–2013) A bruttó hazai termék (GDP) a gazdasági tevékenység eredményeinek mérőszáma. A GDP az összes megtermelt áru és szolgáltatás értéke csökkentve az előállításukhoz használt áruk és szolgáltatások értékével. A GDP éves volumennövekedési rátájának kiszámítása lehetővé teszi a gazdasági fejlődés összehasonlítását mind időben, mind a különböző méretű gazdaságok között, kiküszöbölve az árváltozásokat. A GDP volumennövekedésének kiszámításához az előző év árait használják.
Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet. Mindenesetre egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika.
Emellett 2010 után az államadósság devizaaránya is felére csökkent, míg a 2010 előtti nyolc évben duplájára nőtt. A 2010 előtti magas devizaarány jelentősen csökkentette a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét, és szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság súlyos hatásaiban is. Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ez azonban veszélybe került. A magyar államadósság alakulása a GDP arányában 2002-től. Forrás: Eurostat Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását. Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban. Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz, ami bizonytalanságot okoz a külföldi befektetők körében is. 2010 előtt nőtt, utána csökkent az államadósság 2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyorsan emelkedett, 2002 és 2010 között a GDP 55 százalékáról közel 80 százalékára nőtt.
Ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint azonban a hatalomra kerülésük esetén válságok és politikai instabilitás következhet, így ebben az esetben – ahogyan az 2010 előtt történt - az államadósság ismét növekedésnek indulhat. 2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos emelkedés történt a GDP-hez viszonyított adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás árán tudta ellátni alapvető feladatait. Átlagosan minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam adósságrátája. Az államadósság devizaarányának alakulása 2002 és 2017 között. Forrás: Századvég-számítás 2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar államadósság volt alacsonyabb. A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság. A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához.