- 6 + 1 fantasztikus tény a Balatonról, amit eddig nem tudtál!
- Hidroökológia | Digitális Tankönyvtár
- Balatoni érdekességek - 10 dolog, amit a Balatonról tudni érdemes!
10 dolog a Balatonról Adatok, tények, érdekességek a "Magyar tengerről"
6 + 1 fantasztikus tény a Balatonról, amit eddig nem tudtál!
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának és persze a magyar lakosság nyári-téli élményeinek is meghatározó eleme. Élővilága rendkívül gazdag, a tavat övező változatos geológiai adottságok pedig csak tovább növelik a táj vonzerejét. A Balaton minden évben tízezrek számára nyújt pihentető vagy éppen szórakoztató, megunhatatlan élményeket. Most induló sorozatunkban azt nézzük meg, hogy mindehhez mire van szüksége kedvenc tavunknak. Miből táplálkozik, honnan és milyen formában érkezik vízutánpótlása és hova kell elutaznunk, ha egy-egy Balatonba ömlő folyót, patakot, vízgyűjtő területet szeretnénk megismerni és persze készíteni egy remek fotót a családi archívumba. A Balaton tektonikus eredetű, 77 km hosszú és átlagosan 3-4 méter mély ároktó. A tó kb. 600 km2-es vízfelületéhez több mint 5000 km2 vízgyűjtő terület és azon 90 különböző vízfolyás, 11 felszíni és 15 felszín alatti mesterséges vagy természetes állóvíz tartozik. A sok kedvező földrajzi, geológiai, időjárási és egyéb körülmény együttes eredménye pedig Európa egyik legnépszerűbb, csodálatosan tiszta és kiváló vízminőségű édesvízi tava, a Balaton.
A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilipen, a Sió-csatornán keresztül történik. A Balaton általában minden évben befagy, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén). A Balaton vízgyűjtő területe:
Vannak olyan érdekes, egyben fantasztikus tények, melyeket szinte senki nem ismer a Balatonnal kapcsolatban, éppen ezért most mondok nektek pár dolgot, amitől le fog esni az állatok! 1. Balaton helyén korábban tenger volt A Balaton kiterjedése néhány millió évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt, mint most, szinte az egész Kárpát-medence víz alatt volt, szigeteket csak a kisebb-nagyobb hegységek képeztek. Ezt nevezzük az ősi Pannon-tengernek, az idők során a hatalmas víztömeg kiédesedett, majd a folyók szépen lassan feltöltötték hordalékukkal. 2. Európa egyik legnagyobb tava A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, 77 kilométer hosszúságú, legkisebb szélessége – Tihanynál – másfél kilométer, legnagyobb szélessége – Balatonvilágos és Balatonalmádi között – 12, 7 kilométer, átlagos szélessége 7, 5 kilométer, felülete pedig 594 négyzetkilométer. A tóban nagyjából 1800 milló köbméter víz van, a vízszínt viszont folyamatosan változik. 3. A Balaton vize gyógyhatású A Balaton vize és az iszapos talaj enyhén gyógyhatású, közvetlen környezetben számtalan gyógyforrás található, a XIX.
Hidroökológia | Digitális Tankönyvtár
- A Balatont tápláló erők 1. rész: Víz - Nekem a Balaton
- 215 40 r17 nyári gumi
- Balatoni érdekességek - 10 dolog, amit a Balatonról tudni érdemes!
- 6 + 1 fantasztikus tény a Balatonról, amit eddig nem tudtál!
- Hidroökológia | Digitális Tankönyvtár
- Galaxis Útikalauz stopposoknak - Douglas Adams - konyv.de
- Melyik folyó táplálja a Balatont? - Villámkvízek | KvízVilág
- E-nyelv.hu
- ITP (immuntrombocitopénia) tünetei és kezelése - HáziPatika
- Tesco f& f női ruha facebook app
- A Balaton ütőere a Zala-folyó és torkolata | CsodalatosBalaton.hu
- Vízügyi honlap
Ez részben akkor változott meg, amikor a korábban lecsapolt Kis-Balatont a nyolcvanas években elkezdett természet-rehabilitáció keretében helyreállították. Ennek következtében a megnövelt vízfelület és a jobb vízminőség hozzájárulásával fokozatosan javul a Balaton vízminősége, valamint változik a táj, a növény- és állatvilága. A változás más területekre is kihat, köztük a Zala és környékének élővilágára is. A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Magyarország tizenkettedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Rába, Hármas-Körös, Szamos, Bodrog, Sajó, és a Zagyva után. Zalaegerszegen és a Kis-Balatonon is átfolyik, míg a Balatonhoz ér, különleges szépséget és romantikát kölcsönöz a természetnek. A folyón túrázva nemcsak egy aktív, sporttal tarkított nappal tehetjük jobbá közérzetünket, hanem megfigyelhetjük az élővilágot, a térség növény- és állatvilágának sokszínűségét. Egy 2020. január végén záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.
Főként a középső medence esetében, a Balaton-felvidék festői tájain barangolva lehet felejthetetlen élményekben részünk egy-egy ilyen kirándulás alkalmával. Kép: Aszófő, Almás-forrás A Balaton számos vonzereje körül kétségkívül legmeghatározóbb a víz. Ez magában foglalja a tó környékén fellelhető termálvizeket és az arra épülő idegenforgalmi szolgáltatásokat is. A közeli karsztterületek felszín alatti vizei a tóhoz hasonlóan érzékenyek a változásokra. Gondoljunk csak arra, amikor a bakonyi bauxitbányászat karsztvízmentesítő munkálatainak hatására 1982 és 1998 között eltűnt a víz a Tapolcai-tavasbarlangból és több közvetlenül a Balatont tápláló patakból (Világos-patak, Lesence-patak) is. A beavatkozás súlyosan érintette a tó egyik fő karsztvíztározóját is. A Balaton vízgyűjtő területén 3 karszt, 1 termálkarszt és 1 porózus termál felszín alatti víztest található. Kép: pixabay, ivabalk - Hévízi Tófürdő Felszíni és felszín alatti vizeinkre az emberi tevékenység több aspektusa is jelentős hatást gyakorol.
Balatoni érdekességek - 10 dolog, amit a Balatonról tudni érdemes!
Hidroökológia Dr. Nagy Sándor Alex (2013) Debreceni Egyetem 11. fejezet - A Balaton legnagyobb tápláló vízfolyása 11. fejezet - A Balaton legnagyobb tápláló vízfolyása A Balatonba mintegy 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. Ezek közül a legjelentősebb, a Zala folyó. A Zala vízgyűjtő területének teljes terjedelme Magyarország területén található, fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a. Forrása Nyugat-Magyarországon, Szalafő határában van, lényegében a Fekete-tóból ered. Rendkívül gazdag mellékvízfolyás rendszerrel rendelkezik, aminek tagjai a Sárvíz-patak, a Páli-patak, a Szévíz, a Felső-Válicka, a Pózvai-patak, a Principális-csatorna, a Csörgeti-patak, a Bárándi-patak, a Széplaki-patak, a Bókaházi-patak, a Szentkirályi-patak, és a Szentgyörgyvári-patak. Hossza 126 km, átlagos vízhozama 6 mł/s. A folyó első szakasza keleti irányú. A felső szakaszra jellemző a kavicsos-agyagos meder, a part vízinövényzettel sűrűn benőtt.
Kép: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság - Balaton részvízgyűjtő térkép A tó vízutánpótlását főként a lehulló csapadék biztosítja, de fontos összetevő a Zala-folyó (vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a) és sok különböző patak, valamint a terület hévízeinek vízhozama is. A Zala forrását Vas megyében, Szalafő közelében, gyönyörű torkolatát pedig Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy között találjuk. Országunk tizenkettedik legbővebb vizű folyója önmagában is számos mellékfolyóval, tavakkal és víztározókkal rendelkezik, köztük a Kis-Balaton I. és II-es tározó is ide tartozik. Kép: - A 2018. évi csapadékösszeg A Balatont számos kisebb-nagyobb patak és vízfolyás táplálja. Ezek közül jelentősebbek északi irányból a Lovasi-Séd, az Aszófői-Séd, az Örvényesi-Séd, a Burnót-patak, a Kétöles-patak, a Lesence-patak, a Cserkúti/Csorsza-patak és a Csóka-kő-patak. Délről pedig a Zala és a Nyugati-övcsatorna biztosít jelentős vízutánpótlást a tónak. A torkolatok többsége viszonylag jól megközelíthető, kiváló túraprogram a patakokat a forrásuktól követve eljutni a tóig.
