336 Olympiasztól született lánya esküvőjén egy Pansanias nevű testőr meggyilkoltatta.
Történelem - Ókor - Ókori Görögök - Makedónia felemelkedése
Az egészet egy gazdagon díszített aranykocsira tették, így indult meg a temetési menet - két évig tartó előkészületek után - Babilónból a makedóniai Aigai városába, a makedón királyok hagyományos temetkezési helyére. Aigai városát egyébként modern nevén Verginának hívják, itt tárták fel a már említett hatalmas királysírt. Nagy Sándor holtteste azonban mai ismereteink szerint soha nem tért meg ősei hamvaihoz, mert a hatalomért harcoló tábornokai számára a birodalom fölötti uralom jelképe lett. Ptolemaiosz Szótér, Egyiptom ura Szíriában föltartóztatta a temetési menetet, és Egyiptomban, Memphiszben temette el Nagy Sándort. A kortárs híradások alapján lehetséges, hogy ez nem volt teljesen Nagy Sándor akarata ellen való: élete utolsó éveiben állítólag annyira eltávolodott a görög szokásoktól, hogy kifejezésre juttatta azon akaratát, hogy Líbiában temessék el a halála után. Egy másik híradás arról számol be, hogy azt kívánta, testének maradványait vessék a folyóba. Memphiszből vagy még maga Ptolemaiosz, vagy a fia, a saját lánytestvérét feleségül vevő Ptolemaiosz Philadelphosz vitette át a testet Alexandriába valamikor a Kr.
Nagy Sándor felesége és fia volna a sírban? Nagy Sándor halálakor a felesége, a baktriai Rhóxané éppen várandós volt. Egészséges fiúgyermeknek adott életet, akit IV. Sándorként említenek a makedón uralkodók sorában. Katerina Periszteri, a Kaszta sírhalmot föltáró régész merész, saját maga szerint is erősen bizonytalan föltételezése szerint elképzelhető, hogy a világhódító király özvegye és fia nyugszik a hatalmas halomban. Feltételezését Rhóxané és a kis Sándor élettörténetére építi: az anya és fia a Makedónia fölötti uralmat megkaparintó Kasszandrosz kezére kerültek, aki úgy érezte, hogy az özvegy és a törvényes trónörökös veszélyezteti a hatalmát, ezért Amphipoliszban őriztette, majd Kr. 309-ben meggyilkoltatta őket. Némileg ellentmond az elméletnek az, hogy a haláluk titokban maradt, másrészt a zsarnokok ritkán emelnek díszes síremléket meggyilkolt ellenfeleiknek. A dombot övező márványfal részlete Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis Mihalisz Lefantszisz, az ásatáson dolgozó építész véleménye eltér kollégájáétól: szerinte az oroszlán és a sírhalmon talált pajzsok inkább férfira, mégpedig valamilyen nagy harcosra utalnak.
A régészek előtt annyi mindesetre egyértelmű, hogy rendkívül jelentős sírhalom felfedezése előtt állnak; erre utal a verginai halomnál nagyobb méret, a sírhalomhoz felhasznált anyagok értéke és a halomhoz kapcsolható gyönyörű márványoroszlán. A kutatás szeptemberben folytatódik, méreteit pedig az is jelzi, hogy a válság sújtotta Görögországban különböző állami szervek 180 000 euróval támogatják az ásatás folytatását. A régészek abban reménykednek, hogy őszre befejezik a fal feltárását, és behatolhatnak a sírhalom belsejébe. Ha megtalálják a bejáratot, készíthetik a buldózert... Philipposz sírjának homlokzata - most is meg kell találni a bejáratot Forrás: Flickr / Sarah Murray Az sem teljesen kizárható, hogy a sírt mégis Nagy Sándornak építették, közvetlenül a halála után, ám soha nem használták fel, hiszen a temetési menet Ptoleimaiosz miatt nem érkezett meg Makedóniába. Ebben az esetben lehetséges, hogy a sírt feltáró régészek üresen találják a sírkamrákat. Ez megmagyarázná azt is, hogy miért tartott két évig, hogy elinduljanak Babilónból: ezen idő alatt készítették elő Makedóniában, Amphipoliszban a méltó nyughelyet.
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 20
- Sötét elmék teljes film magyarul
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 5
Bármit is rejt az Amphipolisz melletti sír, az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb ókori lelete lehet. Az sem teljesen kizárható, hogy a sírnak köze van a makedón világhódítóhoz, Nagy Sándorhoz. Szeptemberben kiderülhet. 1977-ben Manosz Andronikosz görög régész az észak-görögországi Vergina mellett egy nagy mesterséges domb föltárásába fogott. A domb közelében több jel - sírkövek, faragott kövek és egy nagy, párkánnyal ellátott fal - is arra utaltak, hogy valami jelentőset rejt a magaslat. A domb évtizedek óta izgatta a régészeket, ám csak Andronikosznak sikerült megtalálnia a bejáratot. Buldózerrel törte át a kaput, és a sírboltban a makedón királyoknak, többek között Nagy Sándor apjának, II. Philipposznak mesés szépségű síremléke tárult a régészek szeme elé. II. Philipposz hamvait ebben az aranyládában találták meg Verginában. Tizenegy kilogramm színaranyból készült Forrás: Flickr / Sarah Murray Elképzelhető, hogy a görög régészet ismét hasonló jelentőségű és szépségű felfedezés előtt áll.