- MAGYAR NEMZETISMERET
- Felfedezések és találmányok | Tanulósarok
- Magyar feltalálók és találmányaik | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán 76. Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes 77. Sorvetőgép – Kühne Ede 78. Oxigénmeghatározás – Winkler Lajos 79. Részecskegyorsító – Simonyi Károly 80. Hűtőszekrény – Szilárd Leó (Albert Einsteinnel közösen) 81. Telefonhírmondó – Puskás Tivadar 82. Selye János és a stresszelmélet 83. Microsoft Word és Excel – Charles Simonyi 84. Légzőkészülék (Kőszeghi-Mártony Károly) 85. Kármán-féle örvénysor 86. Kármán-vonal 88. Leptontöltés, leptonszám (Marx György) -------------------------------------------------------------------- --------------------------- Ezekről még nincs bejegyzés: Antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám Gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben Heliométeres szintezőműszer – Kruspér István Kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta) Organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon Béres-csepp – Béres József Sűrített levegős légzőkészülék – Kőszeghi-Mártony Károly Gulyáságyú – Kőszeghi-Mártony Károly
MAGYAR NEMZETISMERET
Híres magyar találmányok és feltalálók Itt az oldalon találmányaink között vannak olyan bejegyzések is, amik nem találmányok, hanem például matematikai-, csillagászati- vagy fizikai felismerések. 1. Egy film néhány magyar találmányról 2. Arteriográf (dr. Illyés Miklós) 3. Golyóstoll (Bíró László József) 4. Porlasztó (Bánki Donát és Csonka János) 5. Hologram (Gábor Dénes) 6. Bűvös kocka (Rubik Ernő) 7. Gömböc (Domokos Gábor és Várkonyi Péter) 8. Helikopter (Asbóth Oszkár) 9. Telefonközpont (Puskás Tivadar) 10. Torziós inga (Eötvös Lóránd) 11. Színes televízió és mikrobarázdás lemez (Goldmark Péter Károly) 12. A zajtalan és robbanásmentes gyufa (Irinyi János) 14. Floppy lemez (Jánosi Marcell) 15. Bolygóműves sebességváltó és a Ford T-modell (Galamb József) 16. Transzformátor (Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa) 17. Reakciós vízturbina (Segner János András) 18. Analogikai számítógép (Roska Tamás) 19. Basic nyelv (Kemény János) 20. Nyugtató (Selye János) 21. Térgeometria (Bolyai János) 22.
- Készpénz befizetés Erste ATM-en keresztül
- MediaMarkt - akciós újságok, szórólapok és katalógusok | Minden Akció
- Iphone képernyő tükrözés philips tv series
- Tudod, mi volt a XIX. század 10 legnépszerűbb találmánya? - Kultúrpart
- Én és a hercegem 5.rész
- Felfedezések és találmányok | Tanulósarok
- 22 fokban miben alszik a baba videos
- MAGYAR NEMZETISMERET
Leave this field blank Vissza a kezdőlapra 1900 - 1945 1946 - 1959 1960 - 2007 2008 - Ma Reményteljes kezdetek után hadban áll a kontinens Események száma: 14 Böngészés az események között időintervallum alapján 1900-1945 1946-1959 1960-2007 2008-Ma
Felfedezések és találmányok | Tanulósarok
1. Gyapotszedő "Cotton Gin" Talán meglepő, hogy ez is felkerült a listára, de gondoljunk csak bele, milyen hatással volt Eli Whitney találmánya az egész világra. Mindezidáig a rabszolgatartás csak erkölcsi szempontból bizonyult rossznak. Ezzel a gyapotszedő gépezettel, ami hússzor hatékonyabban működött, mint egy-egy rabszolga, a rabszolgaságot gazdaságilag is célszerűtlenné tette. Persze, ezzel nemcsak a déli rabszolgatartóknak váltak feleslegessé a rabszolgák, hanem a polgárháborúhoz vezető folyamatok is felgyorsultak. De az emberiség fejlődésében minden fontos lépcsőfoknak megvan az ára. Már csak az a kérdés, hogy vajon mit választanánk a XX. század 10 legfontosabb találmányának?
Magyarországon, késõbb Bécsben, Londonban, majd Svájcban, és Franciaországban tanulta a szakmát. Hazatérve gépmûhelyt nyitott, ahol számos gépkocsit gyártott le saját tervei alapján. A porlasztó (karburátor) kialakításában gyakorlati tanácsokkal szolgált barátjának, Bánki Donátnak. Soha nem vetette meg a kézimunkát; még tulajdonosként is gyakran beállt munkásai közé a satupadhoz. ) Déri Miksa (?, 1854–?, 1938), Bláthy Ottó Titusz (1860, Tata–1939, Budapest) és Zipernowsky Károly (1853, Bécs–1942, Budapest) Mindhárman a már említett Ganz-gyár tervezõi voltak. Pályájuk Mechwart András irányítása alatt indult, ám õk már nem a malomipar vagy a gõzgépek tökéletesítésére törekedtek, hanem a villamos áram felhasználhatóságát akarták megoldani. Ennek legnagyobb akadálya az áram szállíthatósága volt. Nagyobb távra a magas feszültség használata volt a kedvezõbb, a kisebb veszteségek miatt. Ugyanakkor a háztartásokban az akár több ezer Volt feszültségû áramot nem lehetett alkalmazni. Éppen ezért az 1885-ben bemutatott transzformátor valóban forradalmi jelentõségû volt.
Magyar feltalálók és találmányaik | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(A Morse-jeleket igazából Vail dolgozta ki, ennek ellenére nem Vail-kódnak nevezik. ) 1843-ban a Kongresszus egy előrelátó pillanatában elrendelte az ország "bedrótozását". Milyen hatással volt ez a történelemre? Lincoln néhány órával a Gettysburgi csata vége után már parancsot adhatott a csapatok elvezénylésére, és mindezt az irodájától nem messze található távíró-központban tette meg. A távíró nélkül ez akár napokig is eltarthatott volna. 6. Belső égésű motor Míg az elsődleges energiaforrás a gőz volt a XIX. század nagy részében, az 1880-as években utóda – a belső égésű motor – jelent meg először négyhengeres majd dízelmotor formájában. Habár a század során még nem sikerült teljesen kifejleszteni, végül nemcsak a gőzgép szerepét vette át teljesen, hanem olyan iparágak beindításában is szerepet játszott, amikre nem is gondoltak volna: autó, repülő és a multifunkciós fűnyíró is készült a segítségével. És, annak ellenére, hogy manapság környezetvédelmi szempontból sokan kritizálják ezt a találmányt, még mindig kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint egykor a szénnel működő gőzgépek.
Kandó Kálmán mûködése átnyúlik a villamosság területérõl a közlekedésügyére. Itt szintén számottevõ magyar tudományos munkákkal és személyiségekkel találkozhatunk. Puskás Tivadar (1844, Pest–1899, Budapest) Feltaláló. A telefon az 1870-es évekre – Bell jóvoltából – ismert volt és egyre terjedt. Sokáig nem tudták azonban megoldani, hogy ne csak két, egymással összekötött telefonon lehessen beszélgetni, hanem – akárcsak ma – hálózatként lehessen használni az új eszközt. 1877-ben Edisonnak az Amerikában tartózkodó Puskás Tivadar vetette fel megoldásul a telefonközpont eszméjét. Edisonnak annyira megtetszett a terv, hogy megtette a feltalálót európai képviselõjének. 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban nyíltak meg az elsõ Puskás tervezte központ. 1893-ban továbbfejlesztette a telefon kínálta lehetõségeket: megalkotta a telefonhírmondót. Ez hasonlóképpen mûködött, mint késõbb a rádió: híreket, mûsorokat közvetített, csak vezetéken keresztül. A telefonhírmondó Európa számos városában a II.
Bár a tudományos és technikai újdonságok legmeghatározóbb korszaka a XX. század, ha nem lettek volna az alábbi találmányok, talán ma sem lenne számítógép, vagy nem repülnénk át a fél világot néhány óra alatt. Az 1800-as évek is sok, a legkevésbé sem elhanyagolható ipari szabadalommal örvendeztette meg a világot. A XIX. századi visszatekintés megmutatja, miből fejlődött ki a mai technikavezérelt életünk. 10. A gőzgép Habár a gőzgépet legelőször az ókori görögök és a rómaiak kísérletezték ki, és az első kezdetleges modellek már a XVII. században elkészültek, csak a XIX. században vált igazán az ipari fellendülés mozgatórúgójává. Lehetetlen elképzelni a XIX. századot gőzgép nélkül, hiszen sok szempontból ez segítette az amerikaiak nyugati terjeszkedését, szerepe volt a polgárháborúban és az amerikaiak világhatalmi törekvéseinek első lépéseinél is ott volt. Igaz, hogy végül más energiaforrások jobbnak bizonyultak, a XIX. században mégis a gőz volt a király. 9. Mozdony Persze ahhoz, hogy a gőzgépnek hasznát tudják venni, kellett, hogy hajtson valamit.